Az 1850-es Letészem a lantot az alkotás feleslegességét és céltalanságát, hangsúlyozza, a Mindvégig parancsa éppen ellenkezőleg a mindhalálig való munka, írás kötelességét emeli ki. Célja csupán az egyén, a halál fenyegetésében élő ember vigasza. A körülmények…

A bűn az élet játékként való felfogása, ezért bűnhődik Benő és Kund Abigél is. A bűnhődés folyamata, ill. a büntetés a korábbi balladáknak megfelelően történik. A történet nagyobb részét azonban az apa kérlelhetetlen igazságkutatása teszi ki, s e bizonyosságkeresésben…

A ballada alapját az a babona adja, miszerint az új hidat az öngyilkosok avatják fel. Arany a polgári világ, a szabadverseny, a haszonelvűség korának kárvallottjait, seregszemléjét mutatja föl. A célnélküliség, az erkölcsi világrend megbomlása következtében értelmetlenné…

Tengeri-hántás (1877.):         A népi témájú ballada sajátossága, hogy benne Arany a ballada műfaji keletkezéstörténetét is bemutatja; az elbeszélő feladata, hogy kukoricahántás közben szórakoztassa a résztvevőket, ugyanakkor erkölcsi…

Arany legnagyobb epikai műve a Buda halála (1863). Amikor belekezdett az írásába, célja egy trilógia volt, Csaba trilógia címmel. A költő elfogadja azt a gondolatot, hogy a magyarok a hunok leszármazottjai, sőt azonosítja is a magyarokat a hunokkal. A mű legfontosabb szereplői…

 A walesi bárdok véreskezű, népelnyomó Edward királyát is, alá a maga zsarnoki tetteiért még elismerést és dicsőítést vár a legyőzöttektől. Új motívum a lelki folyamatok ábrázolása mellett a költők, a walesi bárdok példaértékű, bátor helytállása. Ehhez a…

A Tölgyek alatt című művében több idősík jelenik meg. A jelen idősíkja: Margit-szigeten egy nagy tölgy alatt ül. A második idősik a gyermekkora: tölgyfára mászott. A harmadik idősík pedig a jövő: tölgy legyen a fejfája. Valamint van egy meghatározhatatlan idősík is:…

Arany János életének utolsó részében, 1877 júliusában írta ezt a művét. A költő eme pályaszakaszában írt költeményeit már túl személyesnek érezte ahhoz, hogy publikálja őket. Ezeket a műveket egy kockás kis füzetben gyűjtögette, amelyet Gyulai Páltól kapott…

A Szondi két apródja (1856) első két versszaka az alapszituációt teremti meg a helyszínnel, a két dombbal, előre érzékeltetve a párhuzamos szerkesztést és történetmondást. A harmadik versszak a szultán kérdése és kérése, a negyedik a török követ felelete, s ezzel…

A Zách Klára (1855) hatástörténeti szempontból kísérteties rokonságot mutat Katona Bánk bánjával. Erzsébet királyné alakjában ugyanazt a kettősséget látjuk, mint Gertrudiséban, az „úgy engedélyezem, hogy nem engedélyezem” magatartásforma megtestesülését.…

Az Ágnes asszony (1853) verselése a népi témához adekvát ritmus, felező nyolcas. Csak a refrént írja anapesztusokban, fölidézve ezzel az antik siratóénekeket. A refrén ily módon az egyedi esetet általános érvényűvé tágítja, könyörgéssé Ágnes asszonyért, az…

Az V. László (1853) két szálon futó apokrif története a menekülés mozzanatában összetalálkozik, majd szétválik. A király menekülése kettős: a térben megtett útnál fontosabb a lelkiismeret elől való menekülés. Arany rendkívüli módon felfokozza a szavak akusztikai…

A Toldi szerelme Arany János által írt elbeszélő költemény. A költő a Toldi-trilógia középső részének szánt, tizenkét énekből álló művel 1879-ben készült el. Első kiadása két hónap alatt elfogyott. A Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság is jutalmával…

Első ének"Tholdira királynak egyszer lőn haragja... Három esztendeig nem ment be az udvarba." Iosvai A Toldi estéje a trilógia legrövidebb, legtömörebb része. Fájdalmasan szép őszi színekkel festett kép Toldi életének utolsó szakaszáról. Míg a Toldi forró nyári…

Toldi-trilógia A trilógia három önálló, de több szempontból is összefüggő, összekapcsolható műből áll. Eredetileg Aranynak nem állt szándékában, hogy a Toldiból trilógiát alkosson, de az első rész, a Toldi sikere után a hozzáértők, a barátok és a közönség…

Nagyszalontán született 1817. március 2-án. Iskoláit a debreceni kollégium partikulájában, Nagyszalontán kezdte el. Erre az időszakra datálhatók első poétai próbálkozásai. Tanulmányait 1833-tól a debreceni kollégiumban folytatta. Bár a sokoldalú műveltség, a…